William Hoffer - Betty Mahmudi: Lányom nélkül soha


Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazott, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Bettyt megdöbbentették az ottani életkörülmények, és az, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig.

Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Lebilincselő és megdöbbentő a történet, hogy a világ másik részén így élnek a nők. Letehetetlen! Egy régebbi kiadás van meg nekem, de az újonan kiadottnak sokkal szebb a borítója. De a lényeg a történet!

10/10

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sebastian Fitzek - A terápia

Corinne Hofmann: Visszatérés Afrikába