Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos dzsihád

Kezdem azzal, hogy általában elolvasok minden könyvet, amibe már egyszer belekezdtem, akármennyire nem is tetszik vagy unalmas. Na ezt a könyvet végig szenvedtem.

Egy iráni származású amerikai lány háborúja Az iráni származású lány Kaliforniában született. Az ősi hagyományokat tisztelő iráni rokonsága mindig nosztalgiával emlegette szülőföldjüket, a több ezer kilométerre lévő Iránt. A huszonéves Moaveni egész életében két világ határán élt; míg zárt ajtók mögött iszlám hitben nevelkedett, barátai körében valódi kaliforniai csajként viselkedett; partizott, koncertre járt, jógázott, és nem sokat törődött szülőhazájával. Mindez megváltozott, amikor újságíróként megérkezett Teheránba, és szembesült a véres valósággal; politikai zavargások, a nők teljes elnyomása és kihasználása. Moaveni részesévé vált a gazdag iráni ifjak életének: drogos partik és tiltott szex, tüntetések és bujkálás. Megrázó és felemelő memoárjában talán elsőként leplezi le Irán valódi arcát, miközben útkereséséről ír egy olyan kultúrában, amelyben fiatal nőként valódi gyötrelmeket élt át. AZADEH MOAVENI ösztöndíjasként tanult a Kairói Egyetemen, majd a Los Angeles Times tudósítójaként az iraki háborút is végigélte. A nagy sikerű Lányom nélkül soha és A tiltott nő személyes vallomásainak nyomdokain most egy páratlanul humoros, okos és bátor iráni-amerikai nő meséli el szenzációs történetét, mely hangos sikerrel járta be a nagyvilágot.

A leírás alapján jónak ígérkezett, de tele van politikai dolgokkal, vontatott, unalmas. Talán volt benne pár rész, ami érdekes volt, de ennyi.

10/3